Bár a területet már évtizedekkel ezelőtt belterületbe vonták, majd parcellázták,
a lakóházak közötti utak a mai napig magántulajdonban vannak.
Ám a fejlesztő több mint két évtizede nem teljesíti a várossal kötött megállapodását.
A mulasztás áldozatai pedig a gyanútlanul telket vásárló és építkező családok.

Amivel nap mint nap megküzdünk:

• Kátyúk és sártenger:
  Aszfalt híján murvás-földes utakon járunk.
  Járda nincs. Itt ősztől tavaszig kötelező a gumicsizma,
  és nem egyszer kellett már autókat menteni a sárból is.
• Alapvető jogaink sérülnek:
  Ide nem mindig jut be a szemétszállító vagy hókotró,
  attól félünk, egy veszélyhelyzet esetén vajon bejutna-e a tűzoltó vagy mentő,
  ha még tovább romlik az utak állapota.
• Probléma a csapadékkal:
  Nincsen csapadékvíz elvezetés, így nagyobb esőzéskor az eső és sár
  egyenesen az alacsonyabban fekvő házakba ömlik.
• Vaksötét utcák:
  Közvilágítás híján sötétedés után veszélyes a közlekedés,
  de a vaksötét a közbiztonságot is csökkenti.
• Jogi káosz:
  A közművek és az utak jogi helyzete 20 éve rendezetlen.

Nem luxust kérünk, hanem az alapvető emberi léthez szükséges feltételek biztosítását.
Ebben a városban élünk, dolgozunk, adózunk, mégis önhibánkon kívül a perifériára szorultunk.

Ismerje meg a teljes valóságot!
Pillantson be a mindennapjainkba a Fényképek menüpontban,
nézze meg a teljes történetet a Peresi-akta videó sorozat fül alatt,
vagy vegye fel velünk a kapcsolatot, és írjon nekünk a strazsahegy60@gmail.com email címünkre!